Új jelszó kérése
Kategóriák
TOP termékek
Termékajánló
Hírlevél
Naptár
2017. November
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
Házhozszállítás

Termék részletek


A mérkőzés

A mérkőzés
A mérkőzés megkezdése előtt a játékosoknak öt percük van arra, hogy bemelegítsenek. A bemelegítésnek az a célja, részben, hogy a játékosok szervezete felkészüljön a terhelésre, részben, hogy maga a labda is "üzemi hőmérsékletűvé" váljon, mert csak így pattan megfelelő mértékben. A bemelegítés után az ütő megpörgetésével döntik el, hogy ki adogat először. Aki megnyeri a pörgetést, az adogat. Az adogatás megkezdésével elkezdődik a játék. A játékos abban az esetben nyeri meg a labdamenetet, ha ellenfele a tinre üti a labdát vagy ha a határvonalakon kívülre üti a labdát vagy ha nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna a padlón. A tin egy fémmel borított, 0,45 m széles sáv a főfal legalján. A labdamenet közben a játékosok megüthetik a labdát közvetlenül a levegőben (röpte) vagy az után, hogy egyet pattant a padlón. Az oldalsó és a hátsó falak is használhatóak a labda főfalra való visszajuttatására.

Mérkőzéseken leginkább az úgynevezett "hagyományos" vagy "nemzetközi" pontozást alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy csak az a játékos szerezhet pontot, aki adogatott. Ha a menetet az ellenfél nyeri meg, akkor nem kap pontot, de a következő menetben ő adogathat majd. A játszmákat kilenc pontig játsszák. Azonban létezik az úgynevezett "amerikai" pontozási rendszer is, amely szerint minden labdamenet pontot ér annak a játékosnak aki nyerte és a következő szervát is ő üti.Ebben a rendszerben minden játszmát 15 pontig játszanak. Létezik egy úgynevezett "PSA" számolási rendszer is, ami az amerikai mintájára működik, de csak 11 pontig tart. (10-10 után kettő különbséggel lehet megnyerni a játszmát) Az a játékos kerül ki győztesen, amelyik öt játszmából hármat megnyer, de olyan pontozási rendszer is létezik, melyben háromból két nyert játszma szükséges a győzelemhez. Elvileg azért vezették be ezeket az új pontszámításokat, hogy fokozzák az izgalmakat és határok közé szorítsák a mérkőzések idejét. Hogy sikerült-e elérni ezt célt, az erősen kétséges -lásd Krajcsák Márk mérkőzése - Krajcsák-Frankcomb (WR.40.) 2/3 -130 perc! - de a versenyzőknek a taktikájukat mindenképpen át kellett állítani az új körülményekhez.

Az adogatás
Az először adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a bal oldali adogatónégyzetből akar-e adogatni. Jobb kezes ellenfél esetén általában a jobb oldali adogatónégyzetet választják, balkezes ellenfél esetén pedig a bal oldalit, mert így a labdát az ellenfélnek fonákkal kell az adogatást fogadnia, ami a legtöbb játékosnak a gyengébb oldala.Az adogatás csak akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egyik pontja az adogatás pillanatában az adogatónégyzeten belül van , azonban úgy, hogy ez nem érinti a négyzet egyik vonalát sem. Adogatásnál a játékos a levegőbe dobja a labdát és még mielőtt az lepattanna a földre, megüti a főfal irányába. A labdának a főfalon az adogatóvonal és a határvonal közé eső területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen "használt" adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsó fal által határolt terület. A labda pattanhat az oldalfalon, a hátsó falon, vagy akár mindkettőn, de nem mehet a határvonalakon kívülre és a fogadónégyzetbe kell pattannia. A fogadónak természetesen ezt nem kell megvárnia, röptézhet is. A sikertelen adogatás neve fault; sikertelen adogatás következtében a fogadó nyeri meg a labdamenetet. Az adogatás abban az esetben érvénytelen, ha az adogató kétszer üt bele a labdába, vagy ha a labda a határvonalon kívül érinti a falat, vagy ha a labda az oldalfalon pattan először, és csak azután pattan a főfalra, vagy ha az adogató elvéti a labdát. Az adogató abban az esetben nyeri meg a labdamenetet, ha ellenfele nem tudja a labdát a főfalra ütni, vagy ha az ellenfele szándékosan akadályozza az ütésben, vagy ha az ellenfele nem tud beleütni a labdába, vagy ha a labda előbb pattan a padlóra, mintsem a főfalra, vagy kettőt pattan a labda a földön, vagy ha az ellenfele a labdát határvonalon kívülre üti, vagy ha az ütőn kívül bármi mással a labdához ér, vagy ha az ütő húrjain megül, esetleg kétszer üt bele.


Egy játékos bemelegítés közben
A let és stroke szabályai
A testi épség megóvása és a fair játékmenet érdekében a squash szabályrendszere tartalmazza a LET és STROKE szabályának rendszerét. A LET az adott labdamenet újrajátszását jelenti, a STROKE pedig az a helyzet, amikor a játékos azért nyeri meg az adott labdamenetet, mert ellenfele megzavarta vagy megakadályozta abban, hogy visszaadhassa a labdát. A LET, illetve STROKE megítélésében érvényesülnie kell a biztonságra való törekvésnek és a sportszerűségnek is. Abban az esetben ha a játékos azért áll meg menet közben, mert félt, hogy megüti ellenfelét (ütővel vagy a labdával), LET-et kap, ha a bíró megítélése szerint valóban fent állt a sérülésveszély. Ha a labda beleütközik az ellenfélbe, akkor attól függ, hogy STROKE vagy LET jár-e, hogy a labda egyenesen a főfal felé repült-e. Ha arrafelé repült, akkor az ütő játékost megilleti a STROKE, hiszen ellenfele korlátozta a főfal szabad megjátszásában. (bírói megjegyzés - szigorúan tilos a játékostárs szándékos megütése a labdával! Ez akár a mérkőzés azonnali elvesztését is jelentheti. Amennyiben nem volt szándékos a játékostárs megütése, a bíró első esetben figyelmezteti az ütő játékost sportszerűtlen, veszélyes játék miatt - a labdamenetet azonban neki ítéli. Az ütő játékos akkor járt volna el helyesen, ha megáll, LET-et kér - és megkapta volna ez esetben a pontot.) Ha az ütközés előtt a labda az oldalfalak valamelyike vagy a hátsó fal felé repült, akkor LET jár. A szabály azt mondja, hogy amint az ellenfél elütötte a labdát, lehetővé kell tennie, hogy játékpartnere a legrövidebb úton közelíthesse meg a labdát. Ha ellenfele megakadályozza ebben, akkor attól függ a helyzet megítélése (LET vagy STROKE), hogy a másik játékos elmaradt ütése pontot érhetett volna, avagy sem (nyerő helyzet volt-e, vagy sem.). Az egész tehát azon múlik, hogy milyen volt az ellenfél ütése. Ha jó ütés volt, és a másik játékosnak csak arra lett volna esélye, hogy játékban tartsa a labdát, akkor LET-et kell kapnia, ha azonban gyenge ütés volt, és a másik valószínűleg pontot szerzett volna, akkor ezért STROKE jár. A szabály szerint, az ellenfélnek annyi helyet kell biztosítani, hogy bármilyen ütésfajtához elegendő tere legyen (szabályos technikai kivitelezést feltételezve). Ha az ellenfél túl közel van, és meggátol abban, hogy felkészítsük az ütőt, vagy megfelelően vezessük ki az ütésünket, akkor STROKE jár (pont). Egyéb esetben LET jár. A már említett zavarásos eseteken kívül LET jár még abban az esetben is, ha a labda kilyukad, vagy ha a fogadó nem állt készen, és kísérletet sem tett rá, hogy visszaüsse a labdát, vagy ha bármilyen zavaró körülmény adódik, akár a pályán, akár azon kívül.

A bíró és a jegyző feladatai
A bíró feladatai a következők: állást foglalni, ha a játékosok nem értenek egyet a pontjelző által bemondottakkal, kijavítani a pontjelző esetleges tévedéseit, ellenőrizni a bemelegítés időtartamát, illetve felügyeli a játszmák közötti pihenőidők betartását. (90 másodpercnyi szünet engedélyezett). A squash-ban nagyon gyakori, hogy maguk a játékosok látják el a bírói feladatot (versenyeken azonban csak külső bíró közreműködésével játszhatóak a mérkőzések). Ilyenkor az adogató szokta bemondani az eredményt az adogatás előtt, hogy minél kevesebb ok legyen a vitára az állást illetően. A zavarással kapcsolatos kérdésekben közös megegyezéssel szokás dönteni. Ha a játékos játék közben úgy érzi, megilletné a let vagy a stroke, esetleg kérése van, akkor a döntőbíróhoz, ha bíró nincs, akkor ellenfeléhez kell fordulnia. Ennek szabályos módja a "let, please, vagy please" elhangzása. Stroke-ot kérni nem lehet: vagy a döntőbíró, vagy a játékosok közös határozata fogja megszabni, hogy let vagy stroke esetleg no let jár-e a kérő félnek. Fontos szabály, hogy a kérést közvetlenül az esemény után lehet csak elmondani, néhány ütéssel később vagy a menet befejezése után már nincs rá lehetőség. A magasabb szintű rendezvényeken a bírón kívül a jegyző is segíti a mérkőzés levezetését. Feladatai közé tartozik bejelenteni a mérkőzést a közönségnek, bemondani a mérkőzését állását, elismételni a döntőbíró döntéseit, illetve közli az elrontott adogatást, ha a labda kimegy, ha kettőt pattan, vagy kétszer érnek bele.
  • Cikkszám
    01236
Webáruház készítés